MEGOSZTÁS

Az okostelefon kommunikációs szerepe megkérdőjelezhetetlen, de legalább ennyire fontos, hogy mekkora befolyással van az élet összes többi területére is. A sport, a divat, a pénzügyek, a navigáció, a munka, a szórakozás egyaránt megtalálta a maga játékterét az érintőképernyős készülékeken, mindenre van megoldás, amelyek legtöbbje átlátható, rendszerezett formában történik.

De mi a helyzet a fizetéssel? Miért nincs egy kialakult, mindeni által elfogadott, szabványosított megoldás arra, hogy a készülékekkel lehessen kiegyenlíteni a gázszámlát, hogy egy iPhone-nal lehessen fizetni a három zsömléért, vagy akár a koktélért a bárban, és helytől, időtől függetlenül megvehessük a következő fesztiválra a belépőjegyet? A válasz egyszerű és bonyolult is egyszerre, mert még nem dőlt el, hogy merre menjen a piac.

Ilyen, olyan, amolyan

Ennek megértéséhez elsőként azon érdemes átfutni, hogy milyen alaptípusokat különböztetnek meg a szakemberek, amikor mobilfizetésről beszélnek. Az egyik ilyen a jelenlétet igénylő, vagy más néven a közeli fizetés, ami a megköveteli, hogy a vásárló ott legyen, ahol a fizetés zajlik, csak éppen nem bankjeggyel, vagy apróval fizet, hanem egy NFC chippel ellátott mobillal, vagy kártyával.

samsung_pay

A másik fő kategória az úgynevezett távoli fizetés, ami úgy is kivitelezhető, hogy az ember éppen a kádban áztatja magét, vagy a tengerpart mellett a koktélját szürcsölgeti (konzervatívabb olvasóink kedvért: Excel táblákat bűvöl a munkahelyén). Ezt további két kategóriára bonthatjuk: arra, amely a vásárlást a mobilszámlára terheli, illetve arra, amely aktív internetkapcsolaton, illetve egy megfelelő alkalmazás kombinációján alapul.

Jelenleg a Magyarországon elérhető megoldások túlnyomó többsége ez utóbbi csoportba tartozik. De nemcsak ez az, ami miatt nem teljesen tiszta, hogy kinek, mikor, milyen megoldást érdemes használnia. A képet tovább árnyalja (vagy esetenként zavarja), hogy egy sor olyan alkalmazás létezik (pl. Simple), amely mobil, alkalmazás alapú, bankkártyával összekötött fizetést kínál, de a benne elérhető szolgáltatások messze nem teljes körűek. A parkolás, autópálya matrica vásárlás, koncertjegyek vétele, ételrendelés nem feltétlenül az a spektrum, amit egy felhasználó a mindennap során megkíván.

Mi lesz, ha jönnek nagyok?

Az előbb említett kategóriákhoz tegyünk hozzá még egyet, ami a közeli és a távoli fizetés kombinációjaként értelmezhető. Ez az típus, ami a nagy mobilgyártók, illetve maga a Google által választott út, és amelyek közül még egyik sem jutott el Magyarországra, de még Európába se nagyon. A tranzakció alapját itt is az NFC adja, a bankkártyákkal összekötött alkalmazás, illetve egy megfelelő SIM kártya szükséges hozzá, a fizetés pedig pontosan úgy megy, mint egy PayPass kártyával: mobil odatart a terminálhoz, a fizetés pedig megtörténik.

android_pay

Az egységesedés itt már jobban megfigyelhető, a problémát „csak” az okozza, hogy mindenki a maga ügyfélkörén belül szeretné ezt alkalmazni. Az Apple Pay az iPhone tulajdonosoknak, a Samsung Pay a samsungosoknak, a Google Pay az Android felhasználóknak, az LG Pay pedig…de nem is folytatjuk. Ennek ellenére azokat a felhasználókat célozza, akikről tömegben lehet beszélni, így talán alkalmas lehet arra, hogy a mobilfizetés területének legalább egy szeletét beszabályozza.

Az egyelőre megjósolhatatlan, hogy a fenti rendszerekből melyik és mikor jut el hazánkba. Az eddigi terjedés sem túlságosan gyors: a 2014 végén elinduló Apple Pay eddig hat országban, az USA-ban, Kínában, Szingapúrban, Kanadában, Ausztráliában, és az Egyesült Királyságban jelent meg, a további terjeszkedésnek (Hongkong kívül) pedig egyelőre nem sok jele van. A vállalatok jelenleg éppen felmérik, hogy hol, milyen fogadtatása van az ilyen típusú fizetésnek, ha pedig a döntés megszületik, akkor jön az adott ország jogrendjéhez való igazítás, illetve a bankokkal való tárgyalási sorozatok.

Mikor lesz ebből bármi?

A másik nagy kérdés, hogy mit szólnak mindehhez a hazai felhasználók? Kell-e egyáltalán a magyaroknak a mobilos fizetés? A MobilTárca tesztüzemének, majd beindításának tapasztalatai azt mutatják, hogy igen. A Google, Samsung Pay-hez hasonló, NFC és SIM kártya alapú fizetési megoldás tesztelése mindhárom mobilszolgáltató közreműködésével indult, de mára csak a Telekom és a Vodafone ügyfelei számára elérhető. Emellett a hazai bankok közül csak az OTP állt a kezdeményezés mellé, ami megint nem igazán kedvez a széleskörű elterjedésnek.

“csak az OTP állt a kezdeményezés mellé”

Az az általános tapasztalat, hogy amennyiben fejlesztésekről, új technológiákról van szó, akkor a pénzintézetek a legóvatosabbak, akik szeretnek egészen addig kivárni, míg nem lesz teljesen biztos az adott területre lépni. A magyar, de a világ piacaira is ez az állapot jellemző mostanában, aminek a fejlődését az is nehezíti, hogy rengeteg szereplőnek, érdeknek kell valahogy érvényesülnie. Reméljük, hamarosan kitisztul a helyzet, addig pedig csak azt tudjuk javasolni, hogy keressék a mobilfizetési lehetőségeket, hogy legalább rajtunk, felhasználókon ne múljon a dolog.