MEGOSZTÁS

Folytatjuk agymenésünket az idei évvel kapcsolatban,legalábbis ami a tech felhozatalt illeti. Ebben a szekcióban egyetlen olyan téma (az év vitája) akadt, amiben nem kellett pro és kontráznunk, ami még nem jelenti azt, hogy cégek, felhasználók nem vitáztak sokat fontos dolgokról 2016-ban.

Biztos sok minden kimaradt, tuti van olyan, ami szerintetek volt kihagyhatatlan ebben az évben. Ha így van, akkor ezeket kommentekben egész nyugodtan megvitathatjuk, amihez munícióként ajánlom az összeállítás első részét.

Az év vitája

Balázs: Apple vs. FBI

Ez volt talán az első olyan eset, amiben kiemelten fontos, védelmet igénylő érdekek ütköztek. Tetejében két olyan szervezet és cég között, mint az Apple és az FBI. Utóbbi azt szerette volna elérni, ha Tim Cook felhatalmazza a fejlesztőket egy olyan szoftveres hátsó kapu beépítésére, ami megkönnyíti a telefonon tárolt adatokhoz való hozzáférést. Mert a bűnözők nem hülyék (jéé), és a tevékenységüket nagyrészt a titkosított iPhone-okkal végzik.

Az Apple állta a sarat, az FBI pedig arra hivatkozott, hogy senki sem tagadhatja meg a hatóságok kérését, főleg, ha az akár emberélettel, vagy azt fenyegető bűnügyekkel függ össze. Az Apple kikérte magának (nyilván ennél sokkal árnyaltabban), ragaszkodott a felhasználók védelméhez, akiknek az adatai szent és sérthetetlen egységet képeznek, hiszen elég egyszer precedenst alkotni, és onnan vége is mindennek. Az FBI egy idő után föladta, és állítólag más módszerekkel, de hozzájutott a kívánt adatokhoz. Ha lehet, akkor ez sokkal ijesztőbb tény.


Az év kütyüje

Balázs: Lenovo Yoga Book

A Lenovo Yoga családja már évek óta tekergeti magát különböző furcsa pozíciókba. Az egy ideje megtalált, és elég jól eltalált, óraszíj szerű zsanér rendszer az eddigiekhez képest sokkal flexibilisebb megoldásokat tesz lehetővé, azaz úgy létrejöhet egy hibrid gép, hogy a panelt nem is kell feltétlenül leválasztani a billentyűzetes modulról. A Yoga Book ezeket az előnyöket használja ki, amihez hozzápattintottak még egy komplett digitalizáló táblába oltott notebook féleséget.

Az alsó részen a billentyűzet csak digitálisan, odavetítve jelenik meg, máskor pedig a tartozék tollal rajzolni lehet rá – akár papírra is. A Yoga Book Windows, és Android verzióban érhető el, sőt, hamarosan a Chrome OS kiadás is jön. Nálam idén ez a koncepció volt a nyerő, mert egy éppen lendületét vesztő, és nem is annyira izgalmas termékkategóriába lehelt életet, van benne ötlet, több célú felhasználási lehetőség és még csak nem is kell érte kiadni egy teljes vagyont. (Ja, egyébként időközben nyúzunk egy androidos egyedet, teszt hamarosan.)

Tibor: Amazon Echo

A személyi asszisztensek korában nagyot kell villantani ahhoz, hogy ezen a piacon valami igazán maradandót alkosson egy cég. A Cortana, Alexa, Siri (apropó, tudja valaki, hogy a pornószínésznő kapta a nevét az Apple személyi asszisztenséről, vagy fordítva?), Google Now sorból Alexa eleve egy picit kilóg, mert ő nem telepszik rá a számítógépünkre, telefonunkra. Ő egy különálló asszisztens. Nem mondom, hogy a legszexibb, mert egy fekete fém hengerről van szó, de még így is jóval könnyebben és konfliktusmentesebben elhelyezhető otthonunkban, mintha Micikét ültetnénk a dohányzóasztalra.

Mit is tud Alexa, amiért annyira bejött nekem? Nem mennék bele egy felsorolásba, mert egyrész jelenleg körülbelül hatezer felvetésre tud valamilyen megoldással, válasszal szolgálni és ezek alapján az Amazon fejlesztői folyamatosan bővítik a tudását. De hogy mégse tűnjön úgy, hogy a levegőbe bokszolok, gondoljunk bele, hogy a lakásunkban sétálva egyszerre csak eszünkbe jut, hogy szeretnénk ételt – vagy bármit – rendelni, érdekel az idő, az időjárás, valamilyen hír, szeretnénk zenét hallgatni, vagy csak valami információt szeretnénk feljegyezni. Ekkor csupán szólni kell Alexának, és a dolog el van intézve. Hát ez az, amiért nekem ő a kedvencem.


Az év alkalmazása

Balázs: Prisma

Furcsa, de amikor az év legérdekesebb, legjobb alkalmazása került szóba, a Pokémon Go valahogy nem jutott eszembe. Szerintem a Prisma valami olyasmit hozott, ami sokkal előremutatóbb és persze jóval kockább a szörnyeknél. Az Instagram uralta terepen egy olyan filterező applikációval tudtak labdába rúgni az orosz fejlesztők, ami mögött deep learning, meg algoritmusok, meg valószínűleg komoly szerverkapacitás van.

Mert a Prisma nem csak egyszerűen ráhúz egy effektet a képre, hanem gyakorlatilag egy teljesen új fotót alkot. A módszeren kívül az volt a másik nagy újdonság, hogy ehhez valódi művészi stílusokat használtak, így elég izgalmas volt egy teljesen átlagos szelfit valami egészen újjá varázsolni. A Prisma azóta kapott videós képességet is, és nem csodálkoznék, ha jövőre valaki egy vaskosabb pénzösszeget kínálna az ötletért.

Tibor: Pokémon Go

Az idei nyár egyik őrülete a Pokémon Go volt. Hazánkban is komoly tömegeket mozgatott meg, nem is beszélve arról a hatásról, amit világszerte okozott. Emberek sétáltak be buszok alá, vagy pénzéhes haramiák karjaiba, de biztos vagyok benne, hogy szerelmek is szövődtek magányos vadászok közt, amikor egy-egy „Lure” közelében lesték a felbukkanó ritkább lényeket.

A Pokémon Go legalább akkora divat volt, mint amennyire menő dolog volt utálni. Így tehát összehozta azokat az embereket, akik játszottak vele és azokat is, akik olyan látványosan nem használták, hogy azt minden egyes fórumon elmondták egymásnak megveregetve egymás virtuális vállát egy-egy első kiadású „Kierkegaard összessel”. Ennél többet szerintem egy appfejlesztő nem is kívánhat.


Az év ígérete

Balázs: Nokia

Ez az ígéret valójában a jövő év ígérete, de 2016 volt az az év, amikor végre körvonalazódott és egyértelművé vált, hogy a Nokia mit, hogyan, kivel és mikor akar. A válasz: mobilokat (sőt, táblagépeket is), a gyártást kiszervezve, egy erre a célra alapított, a Nokia szervezetétől különálló céggel, és 2017 első felében. A várakozásnál már csak az elvárások a hatalmasabbak, hiszen mindenki (én meg aztán főleg) arra kíváncsi, hogy a Nokia márkájú mobilok mire mennek ezen az elég kíméletlenül pörgő okostelefon-piacon.

Azt tudjuk, hogy hardverben van hova nyúlni, hiszen az a sok éves tapasztalat nem múlt el nyomtalanul. Az is köztudott, hogy a Nokia a mobilgyártásból kiszállt ugyan, de a szoftvert sosem hagyta el, és eddig is szorgosan hegesztgettek appokat Androidra. A vas, a név pipa, így tényleg csak az lesz a kérdés, hogy milyen (ár)szegmenst céloznak meg, és az Android hogyan kel életre a finnek kezelésében. 2017 első felében kiderül, mi nagyon izgulunk!

Tibor: Tesla Model 3

Elon Musk elektromos autó-álmának legújabb manifesztációja még meg sem jelent, de már annyit eladtak belőle, hogy két évre – vagy többre – minden gyártási kapacitás le van kötve. Ilyen esetek elő szoktak fordulni limitált darabszámban gyártott szupersportkocsiknál, de utcai, nagyszériás autóknál azért annyira nem gyakori a dolog. Mondjuk, még soha nem fordult elő. A Tesla Model 3 35.000 dolláros ára, nagyjából 9,7 millió forint, és ez igazából nem több, mint mondjuk egy alig felcicomázott Ford Mondeo kombi, a Titanium kategóriából. A különbség az, hogy a Tesla autóját talán megvenni drága, de onnantól szinte fillérekért üzemeltethető, hiszen a kopó-forgó alkatrészek hiánya lényegesen olcsóbbá teszi az üzemeltetést, és az áram is töredéke a fosszilis üzemanyagokénak.

Ha pedig a márka eddigi autóinak minőségéből indulunk ki, akkor biztosra vehetjük, hogy a már piacon található elektromos autókat körökkel veri majd a Model 3 és ezzel reményeim szerint begyújthatja a rakétákat az elektromos autó piac picit lassacskán vánszorgó szekere mögött. Már csak abban kell reménykedni, hogy, mire ideér, ne a kétszeresére emelkedjen az ára, hanem csak mondjuk a másfélszeresére.

Az év buzzwordje

Balázs: AI

Ebben a témában volt az egyetlen vita Tiborral, mivel szerintem a VR/AR terület látványosan pörgött idén, mégis egyedül a Pokémon Go volt az, ami egy kicsit ehhez kapcsolódik és masszív hatással volt a piacra, illetve a felhasználókra. A mesterséges intelligencia alapú projektek azonban kicsit kevésbé láthatóan, de alapjaiban kezdik megváltoztatni a világunkat, életünket, és azt akkor is le kellett írnom, ha végtelenül közhelyesen is hangzik.

A gépi, vagy mély tanulás olyan szintre érkezett, amit leginkább a Google rajzolós projektje tud igazán jól illusztrálni – érdemes kipróbálni. A chat botok, az önvezető autók, a robotika, a szoftverfejlesztés, az orvostudomány, a mezőgazdaság, az ipar mind egyre jobban támaszkodik az algoritmusokra, amelyek most már tényleg ijesztően jól képesek másolni az emberi agy működését. A Skynet veszély még nem valós, és Hawking prof is megmondta, hogy az emberiségnek továbbra is magától kell félnie legjobban. Ettől még a gépek itt vannak és „okosabbak”, mint valaha.

Tibor: VR

A virtuális valóság már évek óta döngeti a szórakoztatóelektronikai piac (virtuális) kapuit. Az Oculus Rift már jó ideje fenyegeti a gamer világot, és már egy ideje kész is van, de valahogy lassan terjedt. Nem tudom, lehet, hogy az induló ára és a kapcsolódó informatikai költségek miatt? A lényeg viszont az, hogy idén már több gyártó is kapcsolt és a piacot elárasztotta a virtuális valóság.

A PlayStation 4 a konzolfrontot bolondította meg sisakos, a fejüket ide-oda kapkodó játékosokat csinálva a tévé előtt nyugodtan punnyadó gamerekből. Mostanra pedig már az olcsóbb, szolgáltatók által márkázott mobiltelefonokhoz is vehetünk VR boxokat, és ezekhez már majdnem elfogadható minőségű applikációkat is találunk az alkalmazásboltokban. Azt hiszem az „i”-re a pontot a Google 5 dolláros Cardboardja tette fel, ami olyan messze van mondjuk az Oculus Rifttől, mint a Ford T modell egy Mercedestől, de… Azt hiszem a hasonlatot folytatnom sem kell.