MEGOSZTÁS

Állítás: nem létezik olyan négynél több résszel bíró franchise, mely ne esett volna át drasztikus színvonalcsökkenésen az évek során.
Cáfolat: nettó hülyeség, a Kickbox harcos, az Amerikai nindzsa vagy a Gyilkos kobold ötödik fejezete semmivel sem volt gyalázatosabb az első epizódnál.

No, de Hollywood-alsó mocsárvilágának kulturális termékeit leszámítva általános törvényszerűségként kezelhetjük a bevezetőben taglalt mondatot. A Karib-tenger kalózai: A fekete gyöngy átka minden szempontból hibátlan mesefilmnek bizonyult: volt humora, szerethető karakterei (az élen Jack Sparrow kapitánnyal), jó sztorija és akkor még Gore Verbinski rendező arányérzékét sem érte bombatalálat. Ja, és ami a legfontosabb: komoly újdonságérzékkel bírt, az önismétlés vádja nyilvánvaló okokból fel sem merülhetett. A Holtak kincse című folytatásnál már észlelhettük a blockbusterek folytatásainak jellegzetes kórtüneteit: történetesen, hogy a jóval gyengébb forgatókönyvet az alkotók igyekeztek technikai vívmányokkal és csillagászati költségvetéssel kompenzálni. Ez a tendencia pedig tovább folytatódott, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Salazar bosszújánál csúcsosodott ki.

Ugyanakkor egy hasonló produkció esetében a legkevésbé sem egyszerű a „mélyrepülés” kifejezéssel dobálózni. Tudniillik a franchise minden egyes darabjában emberfeletti munka van, ám talán egyik korábbi rész sem volt olyan aprólékosan megtervezett és ultralátványos, mint az ötödik epizód. Csakhogy a Salazar bosszújának gyakorlatilag ez az egyetlen érdeme, mely alig egy óra elteltével már totálisan a visszájára fordul. Az alkotók ugyanis bestiális túlórára fogták a CGI-operátorokat és idővel irritálóan töménnyé válnak az üldözésés és csatajelenetekbe zsúfolt látványelemek. (Ezek közül mellesleg az oszladozó Salazar kapitány és jóvágású emberei kétség kívül fenomenálisra sikeredtek.)

Eközben pedig még kevesebb marad az első rész szerethetőségéből. Johnny Depp Sparrow kapitányként hozza a tőle elvárható teljesítményt, ám mivel ezúttal sem írtak számára erős jeleneteket vagy monológokat, már képtelen bármilyen formában lelket önteni a produkcióba. Ez pedig egy mesefilm esetében kiváltképp egyenlő a halálos ítélettel. Legalábbis papíron, a Salazar bosszúja ugyanis nem csak a hazai mozikban vezeti toronymagasan a bevételi listákat. És ezzel az a Disney el is érte nyilvánvaló célját

ÁTTEKINTÉS
Látvány
100 %
Színészek
60 %
Sztori
40 %
MEGOSZTÁS
Előző cikkHihetetlen dizájnt kap a hazai fejlesztésű mobil
Következő cikkAz új Nokia 3310: a meg nem értett remake
Csak a zene van... Ja meg a film... És a sör!