MEGOSZTÁS

A Sony Knackkal próbálta megmutatni 2013-ban az új konzolja teljesítményét, ami kicsit melléfogásnak bizonyult. Sem játékmenetében nem tudott komoly újdonsággal szolgálni, sem grafikailag nem prezentálta a generációváltással várt óriási előrelépést. A Japan Studio és a Sony úgy érezte, hogy maradt még Knackban egy folytatásra való potenciál, ami most testet is öltött.

Talán a szakma, a rajongók és maga a Sony is többet várt annak idején Mark Cerny tervező és a Japan Studiosal közösen összehozott „erődemonstrációjától”. Azon túl, hogy a részecskefizikát láthattuk mozgásban, ahogy Knack egyre növekedet, majd darabjaira hullott, komolyabb dolog nem történt. Egy lapos akció-platformer született és Knack nem tudott ikonikus Sony karakterré válni, ráadásul ettől a titulustól még messzebbre is került a folytatással.

Knack, knack: Na, ki van itt?

A történet ezúttal sem tudott túlnőni az első rész gyengécske eseményein, már megint a goblinokkal akad gond, hiszen rászabadítanak a világra egy eddig szunnyadó robothadsereget. Hőseink, míg a végére járnak a gonosz tervnek, beutazzák az egész földet, közben pedig Knackkal haladunk az élen fejtörőket megoldva, és ellenségek garmadáját lezúzva.

A történetvezetésben elcsépelt megoldásokat alkalmaztak temérdek klisé társaságában, de ezt írjuk a célközönség rovására, elvégre a fiatalabb korosztályt ne zsibbasszuk már magvas gondolatokkal. Ehhez igazítottak egyébként mindent, a pályák olyan lineárisak, hogy már majdnem railshootert kaptunk. Igen, kicsit eltúlzom, de ez azért van, mert nagyítóval kell keresni az elágazásokat, vagy az egyes platform szakaszok megoldásainak alternatív útvonalait. Ostoba előrehaladásról van szó folyamatosan, talán a rejtekhelyek megtalálásában lehet egy maréknyi kihívást találni.

A fejtörők megoldása rendszerint óvodás ujjgyakorlat, de ha nem boldogulnánk egy feladattal, akkor csak hagyjuk társunkra, ugyanis az egyik nagy újítása a Knack 2-nek a kooperatív játék lehetősége. Egyszerre ketten is felgöngyölíthetjük a történetet, ami a harcok során áldás, míg a keményebb platform részeknél kőkemény átok. Legalább a kooperatív mókára azért fordítottak egy kis figyelmet, ugyanis közös mozdulatok megtanulására és összehangolt támadások bevetésére is lesz lehetőségünk. Azonban ha valahol mégis képesek lennénk elakadni (ami képtelenségnek tűnik), akkor a játék egy gomb megnyomásával megmutatja a szükséges megoldást.

Folytatásról lévén szó, a teszt nagyobb hányadának az újdonságok ismertetéséről kellene szólnia, de a kooperációs örömködésen felül mindössze egyetlen komolyabb és hasznos lehetőséget építettek a gyűjtögetős, ugrándozós és bunyózós játékmenetbe, mégpedig a hős fejlesztést. A lezúzott goblinok és robotok tapasztalattal látják el főhősünket és egy képességfán újabb hasznos támadásokra tehetünk szert. Knack nem csak az értékes testnövekedéséhez felhasználható köveket vagy a különleges képességeket biztosító érceket és elemeket gyűjti, hanem a sárga kristályokat is.

Komolyabb ellenfél áradat esetén kapunk ebből a sárga kristályból egy különleges verziót is, amit aktiválva pusztító erőre tehetünk szert és gyorsan rendet vághatunk az ellenfelek között. A különböző terepek többféle elem beolvasztását biztosítják Knack számára, ami nagyon jól színesíti és feldobja a játékmenetet. A bányában vassal tehetjük magunkat még súlyosabbá, erősebbeket lesújtva, a havas vidéken pedig a jég adottságai lehetnek hasznunkra veszedelmes karmos vadállatokká válva ezáltal. Ilyenkor különböző képességekkel is felruházódik hősünk, jégszilánkokkal feldíszítve lefagyaszthatjuk a kapcsolókat, amivel időt nyerhetünk a továbbjutáshoz.

Nem csak hősünk hullik darabokra

Ha belekezdünk a második Knack kalandba, akkor a bőséges, akár 10-12 órás játékmenet már nagyon korai szakaszában kénytelenek leszünk szembesülni a dögunalmas farmolós játékmenettel, az olykor jelentkező förtelmes kamerakezeléssel, a furcsa irányítással, az egykaptafa ellenfelekkel és az atom béna QTE szekvenciákkal. Nem a karok meghúzásánál alkalmazott gombpüfölésekre gondolok (nem mintha azok nem lennének gázok), hanem a gejl lassított akció betétekre, melyektől 2017-ben még a tizenévesek is besírnak.

Annyira erőltetetten akar vagány és dögös lenni a Knack 2, hogy az inkább már fáj. A harcrendszer bár fokozatosan új elemekkel bővül, sajnos még így is túlegyszerűsített és akkor tegyük hozzá, hogy még vizuálisan sem tartozik a piacvezetők közé. Vannak egészen szép, részletes, sőt hangyányit látványos helyszínei is, de az összkép inkább csak a nagy átlag közé predesztinálja a Knack 2-t.

De a legrosszabb, hogy még erősen bugzik is. Volt, hogy hősünk egyik lába külön életet élt és magától a levegőbe emelkedett. Ettől még játszható maradna a játék, viszont nálam a negyedik fejezet, harmadik szakaszánál egy olyan bug jelentkezett, ami ellehetetlenítette a továbbjutást. Alaposan utánanéztem, nem én voltam a béna, a játék került egy olyan állapotba, hogy nem tette lehetővé a későbbi helyszíneket. Ez pedig azért volt fájó pont, mivel nem lehet újrakezdeni egy adott fejezetet, így csak a totális újrakezdéssel próbálhattam volna javítani a helyzeten. A világtérképen a már teljesített pályákat újra lenyomhatjuk különféle küldetések társaságában (például idő limittel vagy egy adott pontszám elérésének céljából), de az én esetemen ez sem segített semmit.

A Japan Studios munkája sajnos stílusát tekintve erőtlen és jellegtelen benyomást kelt. Ellensúlyozás gyanánt pedig megpróbáltak mindenből belepakolni egy kicsit, gondolván, ha már moslék, akkor legyen zamatos. A Knack 2 akciójátéknak túl primitív, platformernek béna, a logikai feladványait pedig még az ovisok is kicikiznék.

Fejlesztő: SIE Japan Studio
Kiadó: Sony IE
Megjelenés: 2017. szeptember 6.
Műfaj: Action platformer
Platform: PlayStation 4
ÁTTEKINTÉS
Értékelés
MEGOSZTÁS
Előző cikkÚj vírus zsarolhatja az Android felhasználókat
Következő cikkErős középkategóriás SoC a Qualcomm műhelyéből