MEGOSZTÁS

És ha már ott van az a szuperszámítógép, akkor mégis milyen feladatai vannak egy ilyen szerkezetnek? Egyszerű erődemonstráció, rongyrázás, a többi géppel való színtiszta versengés, vagy az emberiség jobbátételét szolgáló technológiai erőfeszítés? Lássuk, hogy ezekből mi állja meg a helyét, és mire jó egy ilyen gép.

Tervezel egy őszi utazást (valami egzotikus helyre)? A megfelelő oltást beadattad már? Bankkártya lesz nálad? Repülőgéppel mész? És mi köze ennek ahhoz, hogy a Lenovo a világ legszebb adatközpontjában csatasorba állította a világ egyik legerősebb számítógépét? Akármi is legyen az úti cél, ahhoz, hogy biztonságban útra kelj, és onnan haza is térj, valakinek valahol nagyon sok adatot kellett feldolgoznia.

Gyakran hallunk, látunk híreket olyan fantasztikus/high tech termékekről, amikben nem csak az a közös, hogy az aktuális csúcstechnológiával pakolták meg őket, puszta létezésük a bizonyíték arra, hogy már tulajdonképpen a jövőben élük, de sajnos még egy dolog igaz mindre: egyikük sem lesz a tiéd. Ilyenek az autógyárak kiállított tanulmányautói, a Forma-1-es versenyautók, vagy például az úgynevezett szuperszámítógépek.

Szuperképességek szuperhardverrel

Mégis, ez utóbbi – bár egészen biztos, hogy egyelőre nem vásárolhatsz belőle otthonra – már most is jelentős szerepet játszik az életedben, és nagyon sokféleképpen élvezed az előnyeit, még ha ez elsőre kissé hihetetlennek is tűnik.

A Lenovo még nyáron munkába állította a legújabb generációs Intel processzoron alapuló szuperszámítógépét. A MareNostrum 4 másodpercenként 11 billiárd művelet végrehajtására képes, és a Katalán Műszaki Egyetemen található, egykor kápolnaként működő Torre Gironában kezdte meg működését, ahol különféle tudományos, pl. bioinformatikai, biomechanikai, humán genom és klímakutatásokhoz használják majd.

A klasszikus és a modern találkozása a Torre Girona kápolnában

A Lenovo MareNostrum 4 és társai, vagyis a szuperszámítógépek nem egyszerűen fürgébbek, mint általában a mezei számítógépek. Bizonyos elemeiben megegyeznek vagy hasonlóak a személyi számítógépekkel, pl. van bennük processzor és grafikus gyorsító. De ezzel véget is ér a hasonlóság.

Az úgynevezett nagy teljesítményű számítástechnikában a párhuzamosan futtatható számítási műveletek számát növelik felfoghatatlan mértékben azáltal, hogy az aktuálisan elérhető csúcshardvereket kombinálják. A MareNostrum 4 esetében a Lenovo a legújabb generációs Intel Xeon processzorral épített szerveréből 3400-at épített be, melyek közt 60 kilométernyi, 100 GB/másodperc sebességre képes Intel Omni-Path technológiájú kábel biztosítja az összeköttetést.

Igen, vagyis másfél maratoni távolságot kitevő kábel és több mint 3000 szuperszámítógép egybeépítve, összehangolva. A csúcsszámítógépnél így egyszerre van jelen a rendkívüli mennyiségű adat, illetve az azt feldolgozó óriási számítási teljesítmény, így ma már olyan dolgok kiszámításában is közreműködnek, ahol eddig jellemzően a hálózatba kötött munkaállomások jeleskedtek. Tipikusan ilyen feladat a rengeteg adat feldolgozását igénylő szimulációk futtatása, előrejelzések készítése.

Szimulációval a hatékonyságért

Na de hogy is volt azzal az utazással? Először is, olyan helyre nem megyünk, ahol a hurrikán van. Vagy lesz.

Az Irma hurrikán kivételesen izmosnak bizonyult és óriási pusztítást okozott. De még nagyobb lett volna az emberi és anyagi áldozat, ha nem sikerült volna ennyire pontosan és szinte valós időben megjósolni a hurrikán útvonalát a légköri, áramlási, hőmérsékleti szenzorok adatai alapján szimulált modell segítségével.

Természetesen nem csak a nyaralni vágyók és természeti katasztrófa-rajongók kedvéért építik a szuperszámítógépeket, szóval nehogy elkönyveljük őket túlképzett luxus időjósnak. Az egész világgazdaságnak elemi érdeke, hogy minél pontosabb meteorológiai előrejelzés álljon rendelkezésre, hiszen az közvetlen hatással van az élelmiszerellátástól az energiafejlesztésen keresztül szinte mindenre.

A képre kattintva az infografika nagyméretben is bevizsgálható

Járművek tervezésekor kiemelt figyelmet kap az utazók biztonsága. A valóságot minden eddiginél pontosabban modellező szimulációinak köszönhetően, nem kell minden kísérlethez egy turbinába egy galambot reptetni, teljes tesztútvonalakat kiépíteni, vagy egy komplett személygépjárművet ripityára törni. Természetesen a fizikai kísérletek teljesen nem nélkülözhetőek még, de a szuperszámítógépek számítási teljesítményével már most jelentősen lerövidül és olcsóbbá is válik a tervezői fázis.

A Lenovo egy másik rendszerének segítségével, amit a Birminghami Egyetem kutatói használhatnak erőforrásként, a felbukkanásától kezdve napokon belül fel tudták térképezni a Zika-járvány terjedési mintázatát, magatartását, az adatok gyors feldolgozása után nagyon gyorsan tájékoztatni tudták az egészségtudományi közösséget, ami kritikus fontosságú járványok esetében.

A MareNostrum 4 az előkelő 12. helyet foglalja el a szuperszámítógépeket teljesítményük alapján rangsoroló TOP500 világranglistán, ahol már jól ismertnek számít a Lenovo név. A leggyorsabban fejlődő gyártóként a júniusi állapot szerint az 500-as lista szerint minden 5. rendszert a Lenovo állította össze.

És hogy miként tehetsz szert mégis egy szuperszámítógépnyi teljesítményre? Tulajdonképpen van rá lehetőség, csak némi türelem szükségeltetik hozzá. Első lépésként várj pár évtizedet. Bár az eltérő felhasználási területek miatt kissé erőltetett az összehasonlítás, de mai okostelefonok bizonyos specifikációkat tekintve már meg is haladják a 80-as években épített szuperszámítógépeket. Szóval a Lenovo által most bemutatott MareNostrum 4 teljesítményét megközelítő számítógépedet vagy mobilodat majd a 2030-as évek végén érdemes keresned a boltokban. Már ha akkor még lesznek mobilok és számítógépek, ahogy ma ismerjük őket. Valaki erre lefuttathatna egy szimulációt.